No. 23. Egy boldog nyár Budapesten…

Soha nem zártam be a blogot, de jó ideje nem volt valódi új tartalom rajta. Egészen pontosan 2015 júliusa óta, amikor elbúcsúztam Budapesttől két itt töltött (tan)év után. Azóta sokminden történt velem-velünk, pl. írtam zarándoknaplót, amelyet a 2020-as karantén alatt tettem nyilvánossá, de egyvalami nem változott: a szerelmem és csodálatom Budapest iránt.

Bővebben…

No. 22. Isten veled, Budapest, te édes

Nem, nem zár be a blog, csak én költözöm. Megint. Elvileg az volt ugyan a terv, hogy budapesti tartózkodásom lenyomata lesz ez a blog, de rájöttem, hogy annyi mindent nem néztem még meg, nem fotóztam, amit elterveztem anno, hogy semmi értelme itt abbahagyni.

Bővebben…

Tabán, Felsőhegy utca. (Forrás: http://budapest-anno.blog.hu/)

No. 12. … megmutatni azt, ami nincs…

Tulajdonképpen ez is vendégposzt lehetne, ami miatt mégsem az, hogy most azt mutatom meg, amit nem tudok megmutatni, ami nincs – amiről Szerb Antal sem tudta eldönteni, hogy illik-e az idegenforgalmi illemkódex értelmében megmutatni, de ha ő írt róla, akkor én is… Bővebben…

No. 9. (egyébként BÚÉK)

Igazából úgy terveztem, hogy a Szerb Antal Budapesti kalauzán szépen sorban megyek végig, de már nyilvánvaló, hogy nem fog összejönni (nem csak amiatt, mert a múltkor a Halászbástyával már amúgy is elrontottam a sorrendet). Szóval jöjjön a Bástya-, akarom mondani Tóth Árpád sétány. Bővebben…